MARTONVÁSÁR

MARTONVÁSÁR

A Szent-László-völgyben épült kisváros neve is érdekességet rejt a múltból: arról árulkodik, hogy ezen a helyen a középkorban Szent Márton napján tartották a vásárokat. A virágkor azonban a XVIII. századnak és a Brunszvik-grófoknak köszönhető.

A család építtette Martonvásár jelképét, a barokk és neogótikus építészeti jegyeket hordozó kastélyt, és ők alakították ki az épületet övező angolkertet. A patak felduzzasztásával mesterséges szigetet hoztak létre, amely körül hetven hektáros park terül el, őshonos és egzotikus növényfajok sorát tárva az ide érkezők elé.
A kisváros híressége Brunszvik Teréz grófnő, akinek nevéhez fűződik hazánk első óvodájának megnyitása. Az Angyalkertnek nevezett intézmény ugyan Budán működött, de az alapítóra emlékező Óvodamúzeumnak Martonvásár ad otthont.

Kiállítás őrzi az emlékét a világhírű zeneszerzőnek, Ludwig van Beethovennek is. A komponista a Brunszvik-család barátjaként többször megfordult a városban, néhány művét is nekik ajánlotta. A mesterhez és korához kötődő emléktárgyakat a kastélyban lehet megnézni. Nyaranta pedig a park szigetén neves zenekarok koncertjein csendülnek fel Beethoven dallamai.

Martonvásárra települ a hazai mezőgazdasági kutatások egyik fellegvára, a Magyar Tudományos Akadémia agrárinnovációs központja. A városhoz kötődik egy másik érdekesség is: 1965-ben a környéken lőttek egy kapitális őzbakot, amelynek agancsa közel két évtizedig világrekordernek számított. A helyszínt ma egy emléktábla jelöli.