Pannónia szíve

Pannónia szíve

Fejér megye északi részének dombos-völgyes, virágzó és termékeny tája Pannónia Szíve. Ezen az ősidők óta lakott népek és kultúrák sora váltotta egymást, míg több mint ezer éve a magyarság megtelepedett. Az első városépítők a rómaiak voltak: itt metszették egymást Pannonia provincia legfontosabb útjai, amelyek a dunai legio-táborokat kötötték össze Sopianae-val (a mai Pécs) és Sirmiummal (a szerémségi Szávaszentdemeter), valamint Aquincumot (Óbuda) Savariával (Szombathely). A kereskedők a legendás hírű római kőutakon keresztül-kasul beutazták a vidéket, fellendülést és gazdagságot hozva annak minden részébe. Ennek a kornak a kincsei számos helyen kerültek elő a régészek munkája nyomán Csákvártól Etyekig.

A magyar honfoglalók érkezésével új szerepkör várt Pannónia Szívére. Ez a terület nagyjából félúton található Szent István újonnan alapított királyságának két központja, Esztergom és Székesfehérvár között, így nem csoda, hogy fontos volt a középkori uralkodók számára. Sőt, a közkeletű legenda szerint István király itt ajánlotta Szűz Mária oltalmába az országát, akit ettől kezdve Magyarok Nagyasszonyának is neveznek Kárpát-medence-szerte.

Pannónia Szíve az elkövetkező évszázadokban híres nemesi családoknak, országformáló nagyságoknak adott otthont. A középkori Csákok után a hercegi rangra emelkedő Esterházyak és Batthyányiak és az országos főméltóságokat is betöltő Brunszvikok, Czirákyak és Ürményiek voltak itt birtokosok, de a „legmagyarabb Habsburg”-ként emlegetett József nádor is itt, Alcsútdobozon építtetett festői parkkal körülvett kastélyt magának.

Ez a vidék napjainkban is joggal tart igényt a figyelemre. A táj szépsége és az itt élők vendégszeretete életre szóló élményt kínálhat az ide látogatóknak.

A Pannónia Szíve térség napjainkban egy új korszak küszöbén áll: hiszen minden idők e területet érintő fejlesztéseivel is vetekedő program indult el, amely komoly előrelépést hozhat az itteni településeknek, hozzájárulva a közösségek megmaradásához és megerősödéséhez.

A kezdeményezés még 2015-ben indult útjára. Három település vezetője egy asztalhoz ült, hogy összefogjanak és közösen próbáljanak meg forrásokat szerezni. Bicske, Martonvásár és Vál voltak a kezdeményezők, akik felismerték, hogy a fejlesztési lehetőségekért folyó éles versenyben a néhány ezer fős közösségek óhatatlanul hátrányba kerülnek. Ezért együtt kell működni, közösen kell gondolkodni, megkeresni a lehetséges kitörési pontokat és így előállni olyan elképzelésekkel, amelyek az összes itt élő javát szolgálják.

Minden érintett település rendelkezik valamilyen egyedi vonzerővel, amelyek összeadódva komoly lehetőségeket rejtenek magukban mind gazdasági, mint idegenforgalmi téren. Ezt nagyon hamar felismerték mások is, így az alapítókhoz egymás után csatlakoztak Fejér megye északi részének kisebb-nagyobb települései. Jelenleg 22 település programhoz való csatlakozása mondható megalapozottnak.

Ezzel párhuzamosan a kormány is kiemelt figyelmet szentel a magyar vidéknek, ahol a meglévő, élő értékeket tükröző hívószavakra kell építeni a terület közös jövőjét. Egy 2015. december 30-án kelt miniszterelnöki utasítás Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossá nevezte ki Tessely Zoltán országgyűlési képviselőt. Azzal a legfontosabb feladattal, hogy a megyei fejlesztési biztossal, a megyei önkormányzat képviselőivel és más helyi szervezetekkel együttműködve összehangolja a térségre vonatkozó elképzeléseket.

Így született meg a Pannónia Szíve program. A Pálffy István 2010-es útikönyvéből kölcsönzött név egyszerre utal a terület elhelyezkedésére és több ezer éves, a római időkben gyökerező múltjára. A következő években a tagtelepüléseken infrastrukturális, közlekedési és idegenforgalmi beruházások sora van tervben, amelyek javítják az itt élők esélyeit és mindennapi életminőségét, emellett még vonzóbbá teszik az ide látogatók számára ezt a festői tájat.